egy honlap a nagycsaládosoknak!

Miért jó a nagycsalád? 

Vélemények Tőletek

 
Egyik barátnőm kérdezte meg a napokban, hogy hány gyerkőcöt szeretnénk? Mikor mondtam neki, hogy a 3 és 4 között gondolkodunk, akkor elcsodálkozva kérdezte, hogy de miért annyit? Miért is? Nem tudom? Azt mondtam neki, hogy nekünk ez az igazi családméret, a férjemék és mi is 3-an vannak testvérek, nekem emellett még van féltestvérem és mostohatestvérem, így teljes a paletta :)
De miért is szeretne az ember több gyermeket, mikor eggyel sokkal kényelmesebb, több idő és pénz jut rá, az anyuka építheti tovább a karrierjét, amikor ez az egy nagyobb lesz, akkor újra lehet moziba, színházba menni, szórakozni.
Próbáltam hát összegyűjteni a Ti véleményeteket erről a kérdésről, hisz Ti tudjátok legjobban, akiknek sok gyermeke van vagy sok testvére, hogy miért is jó ez :)

"Engem nagyon boldoggá tesznek a gyerekeim, sosem fogom megbánni, hogy 3-at szültem, sőt! Ha tehetném szülnék még, de párom már nem akar többet. Sokkal jobban eljátszanak együtt (a korkülönbség ellenére), mintha csak egy lenne! Ha csak egy van itthon, az unatkozik. :-)
Anyagilag sem megterhelőbb, mint egy gyerek. Jó-jó, néha le kell mondani erről-arról, de ezek nem létfontosságú dolgok. Az ovis/sulis étkezést jó példaként említeném: kevesebbet kell fizetni 3 gyereknek, mint 2-nek és itt sok ezer Ft-ról van szó. Biztos nehezebb lesz majd, ha mindhárom iskolás lesz, s jönnek majd az óhajok, de valahogy megoldjuk.
Hátrány? Azért akad. Kevesebb idő jut egymásra a párommal. Nem is tudom mikor töltöttünk kettesben egy napot. :-( És a házasélet. . . hmmmm. . . . na az sem könnyű megszervezni. . ;-DDD
Egyébként csak ++++++++ "

"Én anyatípus vagyok, mindig is 3-4 csemetét szerettem volna (3 gyermekem van). Tőlük hangos a ház, mindig nyüzsgés van és megoldandó feladatok. Nagyon szép a köztük levő szeretet. Mi így érezzük jól magunkat.
P. Judit "

"Állandó kupi, játékhalmok ;-DDD Legalábbis nálunk. Nem is értem miért pakolok állandóan, amikor nemsokára kezdhetem előről ;-P
De mégis így a jó. Mazoista vagyok? :-DDD"

"Nekem 4 felnőtt gyerekem van, 2 fiú, 2 lány. Nem terveztünk ennyi gyereket, de így hozta a sors.
Nem sok korkülönbség van a gyerekek között, úgymond egymás után születtek. Fiúk is és a lányok is, megértették egymást. Nemcsak testvérek, hanem egyben barátok is voltak. Nem csavarogtak, mert otthon volt az igazi barát. Szépek voltak a téli hosszú esték, elbeszélgettünk, társasjátékoztunk. Én háztartásbeli voltam, a készre jöttek haza, nekik csak tanulni kellett. Most még hárman itthon laknak. A kisebbik fiamnak van egy csodálatos, 3 éves kisfia. A gyerekeim szeretetben nevelik, és ő is nagyon szereti a nagybácsiját, és a 2 nagynénijét. "

"Nekem 2 porontyom van, nagyon szeretnék még legalább egyett, és remélem idővel a férjem is kapható lesz rá.
Nagycsaládban nőttem fel 6an voltunk testvérek, de sosem éreztem úgy, hogy valamiben is hiányt szenvedtünk volna, pedig nem voltunk gazdagok, és ez nem is a pénzről szól. a mai napig hálás vagyok anyuéknak, sajnos apukám már nincs velük, de amennyi szeretet, figyelmet kaptunk tőlök, sose feledem. És a mai napig tudok kihez fordulni, nővérhez, vagy báttyhoz.
Szabina"

"Mi 3-an vagyunk tesók, a nővéremnek 4, nekem 3 gyerekem van:)
Összetartunk jóban, rosszban. "

"Nekem három gyermekem van. A nagylányom Dia 7 éves, a fiam Kristóf 4, 5 éves, a kislányom Kamilla 17 hónapos.
Mi három gyermeket terveztünk mindig is. Annál szebb, és jobb, mint amikor ez a három gyerek kacagva játszik, az ahogy szeretik egymást, ahogy védik egymást hihetetlen. Persze vannak időnként veszekedések, de ez így normális. A ház úgy néz ki sokszor, mint egy játékbolt, de ha kongna az ürességtől, és néma csönd lenne, megzavarodnánk a férjemmel. Nekünk a gyerekeink a mindenek. Egy nyaralás is akkora élmény, hisz átmegy az ember gyerekbe, és velük él meg minden gyermeki dolgot.
Máténé Domokos Marianna"

"Nekem két gyerekem van. Armandó fiam 5 éves lesz májusban, Amira lányom 2 éves múlt decemberben. Szeretnénk még egy babát, de nem akar összejönni már 10 hónapja.
Mi négyen vagyunk testvérek, négy lány húgom van, a férjemnek egy. Anyukám háztartásbeli volt, hogy velünk tudjon törödni és meg is volt mindenünk. Húgaimmal rengeteket játszottunk.
Néha ha a húgom két lánya és a sógornőm két lánya az én kettőmmel összejön játszani, akkor felborul minden. Nevetve játszanak kisebb-nagyobb összekapásokkal.
Imádjunk Őket!♥♥♥♥ Ők az életünk Értelmei!!!♥♥♥
Megvan nekik mindenük érzelmekben, szereteben, játékokban, öltözködésekben.
Nem mondom azt, hogy gazagok vagyunk, mert NEM vagyunk! Vannak anyagi problémáink bevallom, de kinek nincs?
De a gyerek vállalás ne anyagiakon múljon. "

"A 10 éves nagylányom zongorázik, a 8 éves nagyfiam mellette ül, kezében a 6 hónapos kicsi fiam, akinek kegyetlenül tetszik a műsor.
Na, az ilyen pillanatokért is jó nagycsaládosnak lenni. :)"

"Sajnálom azokat a nőket és párjukat akik nem élhetik át azt az érzést, hogy szülők legyenek. A rengetek aggódást, amit öröm kísér. Azt a rengetek törödést, ami egy -két -három gyerekkel jár.
Nehéz anyának, apának, szülőnek lenni. Szerintem ez a legnehezebb feladat vagy munka. Ezt nem tanítják a suliban, az iskolapadban.
Erre felkészülni nem lehet.
Csak képzeletben. Addig amíg állapotos a nő, addig eltervez mindent szépen részletesen, mint egy forgatókönyvet, hogy mi hogyan és miképpen fog lenni, ha megszületik a várva várt kis jövevény.
De amikor eljön az az örömteli nap, óra, perc amikor világra jön a baba mindegy milyen úton, fájdalommal és kínnal, akkor elhalványul az előre eltervezett forgatókönyv.
Onnatól megváltozik minden. A nőből ANYA lesz, a nő párjából APA lesz és így egy családot alkotnak.
Minden a baba körül fog forogni.
Megkezdődik az aggódás, : Miért sír? Miért nem eszik? Mi a baja?
Na erre nem tanít meg bennünket senki!!!!
Ahogy nő-nődőgél a gyerek úgy tanul a szülő és a gyerek is. Egymástól tanulnak. A szülő tanul a gyereketől, a gyerek a szülőtől.
Amikor a gyermekeim rámnéznek azokkal a nagy szemükkel, akkor elillan minden fáradtság, bánat, ami bennem van és átvált az örömre.
Ha megadatik akkor még vállalunk egy babát. A legnagyobb szereteben fogjuk felnevelni. Megadunk nekik mindent ami tőlünk telik."

"Nekem is a gyermekeim jelentik az igaz boldogságot, még akkor is ha néha rosszak!
Ha rájuk nézek, elfelejtem minden búmat, bánatomat! Pedig már nem is kicsi: 19 és 16 évesek. "

"4 gyerekünk van,7;  5,5;és egy 3,5 éves ikerpár. Nagyon jó,szívet melengető érzés látni ahogy együtt vannak,ahogy örülnek egymásnak, egymás sikereinek,ahogy együtt játszanak,ahogy vigyáznak egymásra. Nagyon szeretem, mikor apa hazahozza őket az oviból, iskolából, és egyszere betódulnak, mind meg akar ölelni, és egymás szavába vágva csiripelnek:),mesélik a nap történéseit.
Szeretem a nyüzsgésüket, a hangzavart,azt a hatalmas életerőt,ami sugárzik belőlük,szeretem azt melegséget és szeretetet amit árasztanak,és azt az erőt adó kört,amit hatan alkotunk.Erősebbnek érzem magam tőle."

"Szerintem az életben az egyik legerősebb kötelék a testvérség. Főleg felnőtt korban, amikor már nincsenek köztünk a szüleink, de ott vannak a testvéreink."

"35 éves vagyok, négyen vagyunk testvérek. Valahogy el sem tudom képzelni, hogy egyedüli gyerek legyek. Sajnos az életben már nagyon sokszor kerültünk mind a négyen olyan helyzetbe, hogy a tesók segítségére szorultunk. (Anyunk rokkantnyugdijas, apa meghalt már) Imádom őket és örülök, hogy nagycsaládban nőttem fel. Azt hiszem ezek után egy pillanatig sem volt kérdéses, hogy több gyereket vállalunk. Van egy 10 éves nagylányunk egy 2 éves kislányunk és most várunk egy kisfiút május végére. A lányok együtt játszanak, a nagy segít a kicsinek, olvas neki, nagyokat nevetnek. Nagyon szeretik egymást, ha az egyik sír valamiért, a másik szinte mindig szolidaritást vállal és együtt sirnak. Nagyon remélem, hogy így is marad és ebbe a különös és szoros kapcsolatba beleveszik majd a kisfiút is."

" Mi 5-en vagyunk. 4-en születünk a 80-as években, amikor nem volt nagy dilemma, hogy lesz-e később munkahelye anyumnak. Utána még azért jött egy hugi is.
Mindannyian mások vagyunk, 5 különböző ember. Nem mondom, hogy könnyű volt, sokat vitáztunk, veszekedtünk, néha mg manapság is, de bármikor számíthatunk a másikra, nincs olyan, hogy ez az enyém.
Ahogy telnek az évek, mindenki családot alapít, 3-an már házasok vagyunk, van már 4 unoka. Ha csak a család jön össze, akkor 14-en vagyunk, nem mondom, milyen készülést igényel egy ebéd!
Visszaemlékezve gyerekkoromra sokat segítettünk lányok a háztartásban, a kishúgunk gondozásában. De ez akkor valahogy természetesnek tűnt. Már nagy előnyöm hogy anyutól megtanultam sütni, főzni."

" 3 gyereket terveztünk, a harmadikat most várom, 14 hetes kismama vagyok. Nagyon szeretem a gyerekeket, szeretek velük foglalkozni, gondoskodni róluk, soha nem éreztem, hogy teher lenne számomra, hogy vannak nekünk. Amúgy a lányom 4 éves, a fiam 18 hónapos. Olyan jó látni őket, hogy mennyire szeretik egymást és hogy várják a kistesót. És ha az anyagiak úgy engednék, akkor még szívem szerint nagyon sok gyereket szülnék, hogy minél többen legyenek, hogy minél több élményben részesüljünk, szeressük őket, gondoskodjunk róluk. Szülőnek lenni a legcsodálatosabb dolog a világon!!"

" 4 gyerekem van 2 fiam (17 és 12 évesek) és két lányom(a nagy 14 éves, a pici 17 hós). Sosem gondoltam, hogy egyszer nagycsaládos anyuka leszek, de azt pici koromtól tudtam, hogy gyerekekkel akarok majd felnőtt koromban foglalkozni. ezért is tanultam óvónőnek. Néhány évet dolgoztam, nagyon szerettem a munkámat és a gyerekek, szülők is engem. Aztán sorba jöttek az én gyerekeim és tudtam, hogy az anyaságnál szebb hivatás számomra nem létezik. Most, hogy itt a pici, ezt még jobban érzem. Minden gyerekem más-más jellem, más temperamentumú. Mégis mindegyik másért áll annyira közel hozzám, mind a szívem közepén van. Szeretem az állandó nyüzsgést, azt, hogy nálunk sosem áll meg az élet, mert mindig van valami teendő, van mit tenni és rengeteg örülni való is van. Szeretem, amikor haza jönnek a nagyok és a pici ujjongva örül nekik és ők megszeretgetik a picikét, szeretem, amikor együtt vagyunk csak úgy...szeretem, ha együtt kirándulunk, nyaralunk... Persze, vannak gondok, vannak nehézségek, de ha rájuk nézek, tudom, hogy nélkülük én lennék sokkal kevesebb."

" Világ életemben 3 babát akartam , nem tudnám megmagyarázni, hogy miért. Egy másfél éves lányom van, a második 4 hét mulva jön, és így tervezzük a harmadikat is.
Férjem mindig azt mondja, és igaza van ebben is, hogy ha csak 2 babánk van, csak magunkat "reprodukáltuk", ahhoz hogy "szaporodjunk" legalább 3 baba kell:-)"

Tedd hozzá Te is a véleményed a cikkhez nyitott fórumban! Kattints ide a fórumhoz!

 Nagycsalád régen és ma!